Miért fontos a tüdőszűrés és a mammográfia?

Manapság elengedhetetlen dolog az, hogy bizonyos időközönként megjelenjünk különböző felülvizsgálatokon; és megbizonyosodjunk arról, hogy semmilyen kórós elváltozás nincs a szervezetünkben. Sokan azonban elhanyagolják ezeket a vizsgálatokat, és csak akkor jelentkeznek be rájuk, amikor már azt gondolják, hogy baj van. Nem szabad félvállról venni az egészségünket.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy milyen vizsgálatokra érdemes évente elmenni, és milyen időközönként kell ezeket megismételni. Mint ahogy az is, hogy mit értünk tüdőszűrés és mammográfia alatt, mire kell számítanunk egy ilyen ellenőrzés során, és mit tudnak megállapítani általa.

Tüdőszűrés

 A tüdőszűrés célja a tbc-s betegek megtalálása és meggyógyítása, ez a tüdőrák szűréstől élesen elkülönül. Az előző évek adatai alapján jövő évtől megszűnne a területi alapon elrendelt kötelező tüdőszűrés a tbc-s megbetegedések kimutatására, célzottabb szűréseket rendeznének.

Azonban azokban a térségekben, megyékben továbbra is kötelező lesz szűrni, amelyekben 100 ezer lakosból 25-nél több a tuberkulózisos (tbc-s) betegek száma. A rendelettervezet szerint továbbra is kötelező marad a tbc-vel fertőzöttek közvetlen környezetében élőknek a szűrése, de ezt a kört is kibővítenék: nemcsak a közvetlen családtagokat szűrnék, hanem például a munkatársakat is.

Szintén kötelező elem maradna a foglalkozás-egészségügyi szempontból elrendelt szűrés, de a tervezett jogszabály előírná például a büntetés-végrehajtásban dolgozók vagy a börtönben lévő, börtönbe vonulók szűrését is. Tüdőszűrésre 40 éves kor alatt kétévente érdemes ellátogatni, majd pedig évente ajánlott.

Mammográfia

A nők körében a vezető daganatos megbetegedés az emlőrák. Éppen ezért, legalább kétévente érdemes ellátogatni egy ilyen ellenőrzésre, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy nincs semmi probléma az emlőkkel. A megelőzésében fontos szerepet játszanak a szűrővizsgálatok, melynek első és elengedhetetlen lépése az önvizsgálat.

Mire figyeljünk az önellenőrzés során?

Az emlőrák kezdetben tünetszegény, a korai felismerés alapja a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel és a havonkénti önellenőrzés, melyet minden nő otthonában segítség nélkül elvégezhet.Az emlő havonkénti önvizsgálatát 20 év felett minden nőnek ajánlott elvégezni, mégpedig a menstruáció utáni héten, mivel a hormonális állapot miatt ilyenkor a leginkább felismerhetők az esetleges elváltozások.

Fontos azonban tudni, hogy az önvizsgálat nem helyettesíti, csak kiegészíti a mammográfiás szűrővizsgálatot. A mammográfia segítségével átlagosan két évvel hamarabb felismerhetővé válik az emlőcarcinoma, mint tapintással, a korai diagnózis és kezelés pedig a túlélés szempontjából elengedhetetlen.

1. A mellek méretének változása

Az önvizsgálatot az emlők megtekintésével érdemes kezdeni. Elsőként figyelje meg, hogy az előző, a menstruációs ciklus hasonló időszakában elvégzett megtekintéshez képest van-e valamilyen változás az emlők méretében, körvonalában, a mellbimbók elhelyezkedésében? A kérdésekre a választ feltartott és leengedett karok mellett is meg kell adni!

2. A mellek váladékozása

Másodszor azt figyelje meg, hogy a mellbimbó nem váladékozik-e? Az emlőbimbóból észlelt spontán váladékozás alapesetben szintén gyanús, ám természetesen kivételt képez a terhesség és a szoptatás időszaka, amikor ez normálisnak tekinthető.

Ha Ön nem várandós vagy szoptatós anya, a váladékozás kapcsán a következő dolgokra figyeljen:

• ·         Milyen a váladék jellege? Áttetsző, véres, esetleg bűzös?

• ·         Csak az egyik, vagy mindkét emlőnél tapasztalható?

• ·         A váladék magától, vagy csak az emlő nyomására ürül ki?

• ·    Ha csak nyomás hatására jelentkezik, fontos lehet, hogy az emlő meghatározott területének összenyomása eredményezi vagy az emlő bármely területéé?

• ·         A váladék időbeli megjelenése összefügg-e a menstruáció időpontjával?
  
  
  3. Változások az emlő bőrén és a mellbimbóknál
  
  
  

  Az emlő bőrén tapasztalható-e valamilyen eltérés: kipirosodás, behúzódás esetleg kidudorodás?

Az emlőbimbó fokozatosan kialakuló behúzódása figyelemfelhívó lehet, ebben az esetben kivizsgálás céljából érdemes felkeresnie orvosát.Vannak azonban nők, akiknek mellbimbója eleve behúzódott állapotban van, ők a behúzódás mértékének megnövekedésére figyeljenek, és a biztonság kedvéért ellenőriztessék magukat, ha ezt tapasztalják. Az emlő bőrének behúzódása, kipirosodása, kiszáradása gyakran jellemző a mellrákra.

 

4. Az emlők áttapintása

Az áttapintást álló és fekvő helyzetben is a következők szerint végezzük: a jobb mell vizsgálata bal kézzel, a bal mell vizsgálata jobb kézzel történik. Kívülről befelé haladva, az emlőt körkörösen áttapintjuk, összezárt ujjaink középső területét használva. Fekvő helyzetben a nem vizsgáló kezet tegyük a fejünk alá! Ügyeljünk rá, hogy minden területet megvizsgáljunk!

  Hol található a leggyakrabban?

A mellrák leggyakrabban az emlők külső-felső negyedében fordul elő, az esetek csaknem felében. Az emlőbimbóhoz közeli területen 20-25, a külső-alsó negyedben 10, a belső-felső negyedben 10-15, a belső-alsó negyedben 5-10, a hónalj felé eső területen szintén 5-10 százalék a daganat előfordulásának aránya.

Az emlőrák tünete lehet az emlőben egy vagy több göb, csomó tapintása. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az emlőben tapintott csomók legnagyobb része jóindulatú, terhesség és szoptatás során jelenlétük szinte törvényszerű!

5. A hónaljak tapintása

A vizsgálat végén tapintsuk meg a hónaljakat is, az emlők felé haladva, szintén körkörös mozdulatokkal, és nézzük meg, hogy ezen a területen találunk-e csomókat. A hónaljban tapintató csomó megjelenése előrehaladott folyamatot jelezhet, gyakran már nyirokcsomóáttétre utal.

De ha nem is fáj?

A mellrákos betegek mindössze 10 százalékánál fordul elő emlőfájdalom. A daganatos fájdalom jellemzően állandó, az emlő meghatározott részére korlátozódik, legtöbbször egyoldali. Ritkán a fájdalom jelentkezhet az egész emlő területén tapasztalható formában is.

Megtévesztő lehet a fájdalom és az egyéb testi tünetek hiánya, ezért sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a csomóknak, és későn fordulnak orvoshoz. Az emlőrák esetében is igaz, hogy a korai felismerés fél gyógyulás, ezért nagyon fontos, hogy gyanú esetén ne halogassuk orvosunk felkeresését, mivel a rák bármennyire jól gyógyítható is, mégiscsak agresszív betegség, így a diagnózis késlekedése az életet veszélyezteti!

A további vizsgáló módszerek közé tartozik az emlőultrahang és a mammográfia is.Az emlőről készülhet úgynevezett natív felvétel, melynek nagy a felbontóképessége. A felvételen jól elkülöníthető a zsírszövet, a mirigyállomány, a kötőszövet és a kóros elváltozások.  A másik típus a digitális mammográfia, mely a kisebb sugárterhelés miatt jobban használható szűrővizsgálatként. Emellett nagy előnye, hogy az expozíciós hibákat utólag is ki lehet javítani, illetve, hogy a felvételek digitálisan nagyíthatók, így újabb sugárterhelésnek nincs kitéve a beteg.

A mammográfia vizsgálat menete

 Maga a vizsgálat nagyobb előkészületet nem igényel. A vizsgálatra legalkalmasabb időpont a még menstruáló nőknél a menstruációs ciklus második hete. Egyébként bármely időpontban végezhető.A felsőtestet kell szabaddá tenni, hogy az emlő vizsgálhatóvá váljon. A felvételt asszisztensek készítik, orvos utólag elemzi a felvételeket, az orvosi dokumentációkkal összevetve. 

Először megtörténik az emlő áttapintása. Ezt követően a röntgen gép elé kell állni és az emlőt rá kell helyezni a röntgen filmet tartalmazó felületre. Felülről egy plasztik lappal összenyomatják a mellet, mely enyhe fájdalmat okozhat, de sérülés nem következhet be. Az összenyomásnak az oka, hogy kevesebb képlet vetüljön egymásra a felvétel során, illetve hogy az emlő elmozdulása ne rontsa a felvétel minőségét.

A vizsgálat során két felvétel készül. Az egyik ferde irányú, a másik pedig egy fentről lefele irányuló kép. Ezeket a felvételeket elemezik részletesen meszesedés és egyéb elváltozások után kutatva. Emellett amennyiben kóros elváltozásra van gyanú más irányú kiegészítő felvétel is készíthető.

Mikor nem ajánlott a mammográfia vizsgálat elvégzése?

A vizsgálatnak abszolút ellenjavallata nincs, azonban terhesség alatt, szoptatás során, illetve közvetlenül menstruáció előtt nem ajánlott az elvégzése. A 45 és 65 év közötti nők körében országosan szűrővizsgálatra használják. Ebbe a korcsoportba tartozó nők automatikusan behívót kapnak kétévente mammográfiás vizsgálatra. Ennél gyakrabban nem indokolt a problémamentes lakosság szűrése. Amennyiben valamilyen gyanú van emlőrákra, úgy korábbi életkorban is lehetőség van beutaló alapján a vizsgálat elvégzésére. A szűrővizsgálat eredményét postán fogják kiküldeni, ahogy a beszólító levelet is. Amennyiben a vizsgálat során eltérést találtak további vizsgálatokra hívják be a beteget.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Az emlőrák magas halálozási aránya miatt jobb minél hamarabb felismerni a rákot. A kisebb elváltozások még nem tapinthatók, azonban a mammográfia során már kimutatható. Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akiknek a családjában már előfordult emlőrák, illetve ha már az egyik emlőnél történt műtét rákos elváltozás miatt. A szűrővizsgálat országos bevezetése óta azonban jelentősen csökkent az emlőrák miatti halálozás aránya.

Figyelem!

A terhességet jelezni kell a vizsgálat előtt. A terhesség első 3 hónapja alatt a fejlődő magzat különösen érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra!

Jó, ha tudja

A speciális röntgentechnika miatt az alkalmazott ún. lágysugárzás nagy része az emlőben elnyelődik, ezért indokolatlan gyakori ismétlése kerülendő.

Veszélye

Az említett sugárterhelésen kívül egyéb veszélye, szövődménye nincs.

Az orvos véleményében összefoglalja, hogy a látott eltérés felveti-e rosszindulatúság gyanúját. Javasolhat egyéb vizsgálatokat (általában emlő ultrahang-vizsgálatot), vagy kiegészítő, más irányú, célzott, nagyított röntgenfelvételt.

Fokozottan figyeljetek oda ezután az egészségetekre, s ha valami kórós elváltozást tapasztaltok a havi önvizsgálat során, ne pazaroljátok az időt, irány az orvos, és beutalóval megbizonyosodhattok arról, hogy van-e valami gond veletek. 

Kötelező vizsgálatok még:

·         vérvétel – évente

·         rákszűrés – évente

·         vastagbélrák szűrés – 50 év felett

·         melanoma-szűrés (anyajegyek feltérképezése) - évente

·         EKG, vérnyomásmérés, vércukorszint mérés – évente

·         fogászat – félévente, évente

·         látásvizsgálat – 3 havonta illetve évente

·         nyakiverőér-ultrahang/ arteriográfia – 3 évente

·         Csontsűrűségmérés - 45-50 éves kor felett 1-3 évente

Az adatokat a WebeBteg és a Házipatika oldalairól gyűjtöttem.

N.