Élj a mának!
Gondoljunk csak bele a helyzetbe,
mi tényleg így élünk? Hiszen szinte minden napunk monoton körforgás, és
csak a szeretteink közelsége adhat némi támaszt és erőt számunkra. Ezerből
körülbelül tíz ember éli úgy a mindennapjait, hogy az tényleg életnek; és
valóra vált álomnak nevezhető.
Olyan szakmát akarsz tanulni, ami vagy túltelített, vagy nincs rá még
nagy kereslet, és emiatt inkább egy olyan szakot választasz, amire azt kell
mondanod majd ha munkába állsz, hogy ’Jaj, már megint mennem kell ?!’ Nem, ne
tedd ezt, azt tedd, amit szeretnél! Egyszer élünk. Legalábbis úgy gondoljuk, és
csak erre emlékezünk. Van egy jó állásajánlat, de úgy gondolod, hogy nem vagy
elég a munkáltatónak, és úgy is kiszórnak az állásinterjún? Miért tennék?
Jelentkezz, és mutasd meg nekik, hogy te vagy az, akit keresnek. Ha halogatod a
dolgot, más kerül a te helyedre, még mielőtt észbe kapnál. Most kell
cselekedned! Mert lehet, hogy holnap már túl késő lesz. S ha meg sem próbálod,
sosem tudod meg, mi lett volna, ha sikerül.
Minden percét élvezd ki annak az életnek, amit kaptál, hogy az utolsó
pillanatban visszagondolva elmondhasd: ’Ez
volt aztán az élet!’
Szeress! Ölelj! Csókolj! Bocsáss Meg! Hisz az élet túl rövid ahhoz,
hogy haragudjunk egymásra!
N.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése