Szív- és érrendszeri betegségek

Manapság már számtalanszor találkozhattunk ezzel a kifejezéssel; de tudjuk azt, hogy mit is takar valójában? Milyen betegségek tartoznak ebbe a kategóriába? Milyen tünetei vannak, és hogyan előzhetjük meg őket? Ha már itt tartunk, akkor ajánlunk néhány vizsgálatot is, amelyekre bizonyos időközönként érdemes lenne elnéznünk, hogy megbizonyosodjunk arról, nincs gond velünk. Az egészséget nem szabad félvállról venni, mert akkor sokkal súlyosabb helyzetben is találhatjuk magunkat. Tapasztalatból mondjuk.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2008-ban körülbelül 17,3 millió ember halálát okozták a szív- és érrendszeri betegségek, ez az összhalálozás 30 százalékát tette ki. Ezen belül körülbelül 7,3 millió ember haláláért szívkoszorúér-betegség volt a felelős, míg stroke 6,2 millió ember esetében.

Hazánkban egy 2009-es felmérés szerint a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek a halálozások feléért, a férfiak esetében 44,6 százalékban, a nők esetében viszont 55 százalékban. A 75 év alattiak esetében az összhalálozás egyharmadát okozzák.

Ezekben a helyzetekben nagy jelentőségük van a kockázati tényezőknek, mint pl. hogy a családban előfordult -e már hasonló koszorúér betegség. A szívinfarktus és a stroke legfontosabb, viselkedésből eredő kockázati tényezői az egészségtelen étrend, a mozgáshiányos életmód, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Az életmódból eredő kockázati tényezők a felelősek a szívkoszorúér-betegségek és a stroke 80 százalékáért, mindemellett az infarktus kialakulásáért is. A fejlettebb országokban a szív- és érrendszeri betegségek legalább harmada a dohányzásnak, alkoholnak, magas vérnyomásnak, magas koleszterinnek és a túlsúlynak tulajdonított. A cukorbetegség szintén jelentős rizikófaktora a betegségek kialakulásának. 

Elég csak azt a tényt megemlíteni, hogy hazánkban a magas vérnyomásban szenvedő lakosság kétharmada, kb. egymillió ember vérnyomása nem megfelelően ellenőrzött, vérnyomásuk meghaladja a kívánt 140/90 Hgmm-es értéket, mert vagy eleve nem tudnak magas vérnyomásukról, esetleg nem kielégítő a kezelésük.

A szívbetegség kockázata a korral növekszik, nőkben és férfiakban egyaránt.  Ezért legyél 20, vagy 50 éves; de ha érzed, hogy nincs rendjén valami a szíveddel, esetleg nem érzed jól magad, de nem tudod, mitől lehet, érdemes kivizsgáltatnod magad. Persze akkor is érdemes elnézned ilyen kontrollra, ha nincs semmi baj veled, és erről csak meg akarsz bizonyosodni. Ha már korábban előfordult a családban szívbetegség, akkor nálad is nagyobb lehet a kockázat. Ezért nem árt, ha elmész a következő vizsgálatok közül némelyekre.

Vizsgálatok szív- és érrendszeri betegségek felismeréséhez:

• Komplex szív- és érrendszeri kivizsgálás 
• Magas vérnyomás ambulancia: magas vérnyomás betegség kivizsgálása, kezelés
• Mellkasi fájdalom ambulancia: mellkasi fájdalom okának kivizsgálása, gyógyszeres kezelés beállítása. Infarktus megelőzés! 
•  Ritmuszavar ambulancia: a ritmuszavar érzéstől a súlyos aritmiákig.
  
• Érambulancia: érszűkület kivizsgálása az alsó végtagoktól az agyi erekig a hasi artériákon keresztül.
• Agyvérzés megelőzése, kivizsgálás, kezelés.
  
• Szédüléses panaszok kezelése, kivizsgálása.
  
• Gyermekkardiológia: bizonytalan zörejek és ritmuszavar érzések kivizsgálása.
• Versenyszerű sportolás előtti kardiológiai állapotfelmérés, a veleszületett károsodások kiszűrésére.

Most pedig néhány betegségről bővebben:

Infarktus

Eme betegségnek számos fajtája létezik. Bár túlnyomórészt a szívinfarktus jut először eszünkbe, nem szabad megfeledkeznünk a stroke-ról, vagyis az agyvérzésről, amiből egy is elég ahhoz, hogy halálos kimenetelű legyen.

Az infarktus az artériás vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti sejtelhalást jelenti, szervezetünkben bármely szervben bekövetkezhet, és leginkább az érelmeszesedéssel áll összefüggésben.

Szívinfarktusnak a szívizom súlyos vérellátási elégtelensége következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük. Ha már valaki háromszor túlesett rajta, sajnos a negyedik már halálos kimenetelű szokott lenni.

A szívinfarktus tünetei:

•        Az infarktus tünetei nagymértékben függnek a beteg korától, társbetegségeitől, az infarktus helyétől s az érintett szívizomterület nagyságától.
•         Kezdetben a szívinfarktus tünetei órákon keresztül fennállhatnak.
•       Jellemzően hirtelen kezdődő szegycsont mögötti szorító, markoló, igen erős mellkasi fájdalom jelenik meg, mely kisugárzik a vállakba, jellemzően a bal vállba, esetleg a bal karba, bal kéz kisujjába. Fizikai terhelésre általában fokozódik, de pihenésre nem szűnik meg, esetleg enyhül. Hányinger, hányás, a vérnyomás csökkenése, hideg verejtékezés társulhat hozzá. A fájdalom miatt halálfélelem is gyakran megjelenik.
•        Alsó fali infarktus esetén gyakran hasi fájdalom vezeti be, esetleg hátba sugárzó fájdalom, hasi kellemetlen diszkomfortérzés, gyakori böfögési kényszer.
• Néha tünetmentesen is lejátszódhat, az utólagos orvosi vizsgálat deríti fel az infarktus tényét.
  • Kezelése történhet gyógyszerrel, katéter behelyezésével is.

• Stroke 
  
  
  Köztudott, hogy ha a jobb oldalunkat éri az agyvérzés, akkor lebénulhatunk, viszont a bal oldalt érő azonnal halálos kimenetelű lehet. 
  
  
  
  
  
  Magyarországon évente kb. 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, a szélütés bekövetkezése utáni két évben pedig a betegek közel egyharmada meghal. A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok, és becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában.
  
  
  Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a stroke az agyműködés általános vagy gócos zavarával járó, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, amely több mint 24 órán át áll fenn, vagy a beteg halálához vezet. A közhiedelemmel ellentétben a stroke nemcsak az idősek betegsége, hiszen a betegek 25 százaléka 60 év alatti.
  
  
  Az agy vérellátásában fellépő zavart okozhatja az erek repedése (agyvérzés), illetve vérrög miatt bekövetkező trombózis vagy embólia (stroke, agyi infarktus) is. Ilyenkor megszakad az agy oxigénnel és tápanyagokkal való szabályos ellátottsága, ennek következtében károsodnak az agyi szövetek.
  
  
  Létezik az ún. ministroke is, ami egy átmeneti agyi vérellátási zavarral (TIA) járó állapot, és nem vezet még sejtpusztuláshoz. Tünetei legkésőbb 24 órán belül rendeződnek, ám jelzi, hogy az agyi keringése kóros. TIA után tízszer nagyobb a szélütés veszélye. Szélütésre emlékeztető, hirtelen múló tünetek jelentkezésekor azonnal forduljon orvoshoz!
  
  
  A stroke leggyakoribb tünete a hirtelen fellépő gyengeség, egyensúlyvesztés, szédülés, féloldali arc-, kar- vagy lábzsibbadás, látászavar (részleges vagy teljes látásvesztés, kettős látás), beszédzavar, nyelészavar. Súlyosabb esetben eszméletveszés, kóma is kialakulhat. A felsoroltak lehetnek múló tünetek, de akár tartósak is, együtt és külön is jelentkezhetnek.
  
  
   
  Egy egyszerű teszttel bárkinél igazolni lehet a gyanút, hogy bekövetkezett-e nála valamilyen agyi érkatasztrófa. Az illetőt meg kell kérni, hogy mosolyogjon, beszéljen, illetve hogy emelje fel mindkét karját, majd próbálja kiölteni a nyelvét. Ha a kérések teljesítésének bármelyikével nehézsége támad (arca aszimmetriát mutat, az egyik végtag lehanyatlik, szavai összefolynak, nem találja a megfelelő szavakat, nyelve valamelyik irányba kitér), az a stroke jele lehet, és azonnal hívni kell a mentőket! Ne várjunk arra, hogy a tünetek maguktól elmúlnak! Minél hamarabb kezdődik a hatékony kezelés, annál több idegsejtet menthetünk meg!
  
  
  A stroke kimenetele javítható, és a vele járó leépülés megelőzhető lenne, ha a baj bekövetkezése után a kezelést legfeljebb 3 órán belül (az úgynevezett terápiás időablakban) megkezdenék. A szélütéses betegek azonban legtöbbször későn, visszafordíthatatlan agyi károsodást szenvedve jutnak el orvoshoz.
  
  
  És hogy mi áll az infarktusok hátterében? A vérkeringési zavarokért leggyakrabban az érelmeszesedés okolható, illetve azok a betegségek, amelyek érszűkülethez vezetnek. Hogy minimalizáljuk a betegség kialakulásának lehetőségét, kordában kell tartani a vérnyomást (ez a legnagyobb rizikó!), azaz 140/90 Hgmm alá kell szorítani az értékét, mivel az orvosok ezt a szintet tartják a normális vérnyomás felső határának. Emellett a vércukor és vérzsír szintjét szükséges rendszeresen ellenőriztetni, mérsékelni kell a dohányzást és az alkoholfogyasztást, de elmaradhatatlan a rendszeres testmozgás is.
  
  
  A rizikótényezők halmozódása megsokszorozza az infarktus valószínűségét! Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az életkor növekedésével megnő a stroke valószínűsége, 50 éves kor felett pedig 10 évenként duplázódik meg a szélütés kockázata. Veszélyeztetettebbek a férfiak is, akik a nőknél 25 százalékkal gyakrabban kapnak szélütést.
  
  
  Nemcsak a szívünket érheti el a baj, hanem az érrendszerünk is számtalanszor megbetegedhet, pedig ez a szervezetünk mozgatórugója. Roncsolódása komoly, életveszélyes betegségekhez és életminőségünk romlásához vezethet.
  
  
  A koszorúér-betegségek
  
  
  Az érrendszer betegségei érinthetik az artériás és a vénás oldalt, valamint a nyirokrendszert is. Az artériás betegségek közül a szívet károsítók a koszorúér betegségek . Jellegzetesen a szívet ellátó közepes és nagy verőerek legbelső rétege alá felhalmozódó plakkok az erek szűkületét okozzák. A szűkült ér nem képes az általa ellátott szívizomterület számára elegendő oxigént szállítani. Az így kialakult oxigénellátási zavar lehet tünetmentes, de gyakran panaszokat, elsősorban fájdalmat okoz. A legenyhébb tünet a szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom, ennél jóval súlyosabb a szívizom-elhalással járó szívinfarktus. Az oxigénhiány okozhat továbbá szívelégtelenséget, szívritmus-zavarokat és hirtelen szívhalált is.
  
  
  Érszűkület
  
  
  Az artériás betegségek érinthetik a végtagokat is, ilyenkor érelmeszesedésről, vagy érszűkületről beszélünk. Az érszűkületet akkor tekintjük klinikailag jelentősnek, ha az ér átmérőjének csökkenése 70 százalék felett van. Ennél kisebb fokú szűkület jellemzően nem okoz tüneteket.
  
  
  Trombózis és visszértágulat
  
  
  A vénás oldalon két jelentős betegséget különíthetünk el: a trombózist és a visszértágulatot. A mélyvénás trombózis vérrögképződést jelent a mélyen fekvő vénákban. Amíg a vérrög kötőszövetesen nem szervül, életveszélyes szövődmény - például tüdőembólia - forrása lehet.
  
  
  A visszértágulat egy vénaszakasz folyamatos tágulata, melyet az érfal elváltozása kísér. A nőknél igen gyakori alsó végtagi visszértágulatnak az esztétikai problémákon, az esetleges fájdalom- és nehézségérzésen túl egyéb következményei is lehetnek. Ilyenek például a bőrviszketés, a bőrgyulladások, a bőr alatti szövetek gyulladásai, a lábszárfekély, a felszínes visszérgyulladás. Az aranyeres panaszok is ide tartoznak. Az érrendszer betegségei közé tartoznak végül a nyirokrendszert érintő elváltozások is, amelyek a vénás keringési zavart ronthatják.
   
  
  Tippek a stresszes életmód, s egyúttal a fent említett betegségek kialakulásának elkerüléséhez:
  •          Énekelj! – legyen fahangod, vagy legyél tehetséges, az éneklés mindig jobb kedvre deríti az embert. A Boldogság fél egészség.
  •         Járj össze a haverokkal, barátokkal/barátnőkkel; a lényeg, hogy társaságban legyél és próbálj kikapcsolódni.
  •         Segíts másokon! – hisz ha másokon segítesz, magadon segítesz. Érzed, hogy jót tettél, ezért boldogabb leszel.
  •       Ne rágódj a múlton; hisz ami már elmúlt és megtörtént, azon már nem tudsz változtatni, hiába agyalsz rajta napokat, heteket, hónapokat. Sajnos ez van, el kell fogadnod, és várni, hogy az idő begyógyítsa a sebeket.
  •           Nézz vicces videókat, olvass vicceket!
  •         Tavasszal és ősszel végezz nagytakarítást a ház körül, vagy a szobádban, minek a sok felesleges dolog, amikor nem is használod? Szedd össze őket, és vidd el a legközelebbi Adományboltba. Így a harmadik pontot is kipipálhatod.
  •        Sportolj! - A kocogás, a meditáció, a relaxáció, a jóga és a zenehallgatás sokaknak nagyon jót tesz, csak vigyázz: ne depressziós zenéket hallgass, hanem vidám témájúakat, és ne idegeld fel magad feleslegesen.
  • Szerelmeskedj a pároddal. A legjobb stressz ellen, mely a fejfájást is elmulasztja. Pontosan, most már egy új indokot kell kitalálni. 
   

      Reméljük segítettünk ezzel a cikkel nektek, és nem hanyagoljátok el az egészségeteket, elmentek az orvoshoz kivizsgáltatni az esetlegesen felmerülő problémátokat.

     N.

    Szakszerűbb szövegek forrása:házipatika.com