2013. április 28., vasárnap

Lélekben a fiatalság - Jegyzet



Történt az olyképpen, hogy már hónapokkal a születésnapom beköszönte előtt mély letargiába estem. Rohamosan öregszem – gondoltam mindenki mást leszámítva. Itt az ideje elköszönnöm barátaimtól a Facebookon, közeledik a vég. Valóban igaza volt annak idején kedves ismerősömnek, miszerint 18 után peregnek a napok, percek, az ember felett észrevétlenül tovaszállnak az évek.  Egyszer csak felkapja a fejét és hopp, máris eljő az esztendő vége és közben azon morfondírozik, hogy mit is csinált eddig. Valamiért én ezt az éles váltást nehezen voltam képes elviselni.  Ezen a keserédes gondolaton természetesen nem segítettek a cukkolódások és a „menj már, ezek a legszebb évek” jellegű kijelentések. Minél többet merengtem az évek szépségén és győzködtem magam, hogy ez az egész nem is olyan borzasztó annál inkább úgy éreztem, hogy az idő valóban idétlen tempóban húz el mellettem. A minap viszont egy rendkívül aranyos párbeszédnek lehettem szem- és fültanúja egy talponállóban miközben elszürcsöltem egy jó erős feketét. Idős bácsika, túl a hetvenen üldögélt mellettem, kezében a napi kötelező és azt mondta egy másik öreg úrnak, mintha titkon éppen sejtette volna hány éves is vagyok én: „Ó, ha megint 20 éves lehetnék..” – kezdi a nosztalgiázást. „ Akkor mi lenne?”- szól neki oda a másik. „ Felmásznál egy fa tetejére?” – cukkolja tovább. Pista bácsi, nevezzük így a továbbiakban, kicsit ízlelgeti a neki szegezett kérdést és rávágja: „Újrakezdeném az életem.. Máshogy csinálnám a dolgokat..” Kedves barátját nem igen hatotta meg eme bensőséges és bölcs eszmefuttatás, rögtön replikáz: „Aztán hogyan?” Pista bácsi nem mérgesedett fel a kérdésen, nemes egyszerűséggel csupán ennyit mondott: „ Hát kedvezőbben.. nem így, mint most..” És már véget is ért. Nyílt az ajtó és újabb emberek csődültek befelé. Abban a pillanatban roppantul elszégyelltem magam és természetesen azonnal beletörődtem hány éves is vagyok éppen. Ez a párbeszéd mindent megváltoztatott bennem. Az a bácsi mindenét odaadta volna azért, hogy velem cseréljen. Igyekszem hát kevésbé hálátlannak mutatkozni a későbbiek során. Legyen ez egy lecke minden hozzám hasonló elégedetlenkedő számára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése