Jodi Picoult az Egyesült Államok
ünnepelt bestseller-szerzője. Eddigi pályafutása során mintegy 16 regénye
jelent meg, melyekkel számos díjat is nyert, továbbá kötetei rendszeresen
vezetik az irodalmi ranglistákat. A hazai könyvkiadók közül az Athenaeum kiadó
gondozásában jelennek meg könyvei, a címben már említett Törékeny is.(Angolul megjelent Handle with care címmel)
Töretlen népszerűsége ellenére én
még nem hallottam róla, csupán ismerős ajánlásából. „- Ő nagyon jó, nekem
tetszik. A regényei valós történeteken alapulnak és nagyszerű stílusa
van!” Ez valóban is így van. Egyszerű és letisztult, de mégis szenzációs
stílusban vesz górcső alá olyan kérdéseket, amelyek a társadalom nagy részét
érinthetik. A Törékeny című mű olyan kérdéseket vet fel, miszerint van-e a
fogyatékosok és az egészséges emberek élni való joga között különbség? Egyáltalán
mit is jelent a szó maga, fogyatékos? Jelent-e számára bármilyen negatív
megkülönböztetést, van-e hatása szellemi képességeire, teljesítményére? Hiszen
tudjuk jól, a világ számos részén él olyan fogyatékkal született személy, aki
kiemelkedő teljesítményt nyújt valamilyen területen. Tehát hátrányt jelentene
számára az, hogy él? Netán azért, mert fogyatékosnak született meg kellett
volna halnia?
Itt kapcsolódik a képbe az abortusz
fogalma is. A történetben egy anya vívja harcát. Elsősorban azért, hogy
gyermeke születhessen, majd azért, hogy életben maradhasson és biztosíthassa a
számára a szükséges életkörülményeket, de nem mindegy, hogy milyen áron. A
szóban forgó édesanya nagyon szeretne kisbabát, végül hosszas próbálkozás után
Charlotte megfogan. Boldogság övez i a babavárás mindennapjait, örömben telnek
el a hetek, egészen a 18. heti ultrahangig, amikor is közli Charlotte
nőgyógyásza, egyben legjobb barátnője, hogy mutat némi rendellenességet a
felvétel. A huszonhetedik héten kiderül, hogy a baba súlyos csonttörékenységgel
jön majd a világra.
A csonttörékenységnek számos fajtája van, és még nem tudni
mi vár a még meg nem született Willow-ra. Túléli-e egyáltalán a saját születését?
És ha igen, hogyan fognak majd élni ezután? Milyen nehézségek várnak majd rá? S
hogyan birkózik meg maga az édesanya a ténnyel, miszerint sosem adhat meg majd
mindent gyermeke számára bárhogy igyekszik is? Hat éves koráig Willow-nak
hetvenöt csontja törik el, akár még egy tüsszentés is életveszélybe sodorhatja.
A család, de főként az édesanya állandó riadókészültségben él. A korábban
idilli, harmonikus életük gyökeresen megváltozik. Charlotte előző házasságából
született lánya, Amelia is veszélyesebbél veszélyesebb módszerekkel igyekszik
felhívni magára az időközben Willow-ra irányult figyelmet. Ám ami hátrány, az lehet a legnagyobb ajándék
is a család számára.
Kérdés ugyebár, hogy mi számít
teljes életnek és mi hátrányosnak. Az osteogenesis imperfecta nevű betegség
viselői jóval nagyobb szellemi kapacitással bírnak, mint egészséges társaik,
mondhatni az agyuk dolgozik helyettük, ha más testrészük nem is működik
megfelelően. Ajándék-e vagy teher a létezésük? Charlotte úgy dönt, hogy orvosi
műhibapert indít egykori szülész-nőgyógyásza Piper ellen orvosi gondatlanság
miatt. A per értelmében, ha az orvos időben felhívja a rendellenességre a
figyelmét, még elvetetheti gyermekét. De valóban ezt akarja? Miért teszi ezt
Charlotte? Elítélhető-e az anya, aki azért száll harcba a családjával, a
világgal és saját magával is, mert biztonságban szeretné tudni gyermekét?
A
pernek köszönhetően fokozatosan széthullik minden, majd a végén minden
összeáll. Örömteli és szomorú pillanatok váltják egymást a könyvben. A per
végkimenetele valahol ott lóg a levegőben, de mégsem számít rá az ember, hogy
tényleg bekövetkezik. Az Egyesült Államok eddigi legnagyobb összegű kártérítési
perét nyerik meg, de vajon megérte-e vállalni a kockázatot és végre békében
élhet-e a család? Jodi Picoult minden szereplő szemszögéből bemutatja a
szövevényes történetet, és mutatja meg azt, hogyan képes világokat megmozgatni
egy anya a puszta szeretetével.
B.