2013. október 11., péntek

Készíts otthon sült gesztenyét!

És most azonnal, kicsit megkésve átkapcsolunk őszi üzemmódba. Ha még nem lett volna eléggé észlelhető, és a sült gesztenye recepjét hozzul el Nektek. Méghozzá a tökéletes sült gesztenye recepjét. Sokan nem tudjuk megfelelően elkészíteni, nincs is ezzel baj, az utcai árusoknál viszont piszok drága. Azonban nem múlhat el sült gesztenye nélkül ősz, hiszen feldobhatja a család együtt töltött kora őszi estéit. Ezt figyeljétek!

Először is olyan gesztenyékre lesz szükséged amelyekre illik az alábbi leírás: fényes, sötétbarna - semmiképpen sem fakó - sima és kemény felületű, méretéhez képest nehéz, illetve viszonylag hasonló méretekkel rendelkezik. Mielőtt nekiállsz elkészíteni a gesztenyét, mindenképpen hűvös helyen tárold őket. Amennyiben a frigóba tennéd semmiképpen se  zacskóba, különben bepállik! Miután előkészítetted a gesztenyéket vékonyan vagdosd be a domború oldalát, majd ezt követően áztasd be egy órára. Ezek után fogj egy tepsit, béleld ki sütőpapírral, hogy könnyebben el tudd majd mosogatni. Végezetül forró sütőben süsd addig, amíg szétnyílnak picit a gesztenye szemecskék. Az egyenletes sülés érdekében időnként rázd meg. Melegen pucold meg!

Hamuban sült pogácsa


Mindenkinek adódik egy olyan pillanat az életében, amikor választás előtt áll. Amikor tudja, hogy lesz Előtte és Utána, és az a bizonyos pillanat a vízválasztó.
/Justina Chen Headley/


Egy Au-pair naplója VI. rész



Már több, mint egy hete vagyok az új helyemen, és nagyon szeretek itt lenni. A napjaim általában egyhangúan telnek, bár remélem, ezen a közeljövőben tudok változtatni. Őszintén szólva kicsit belefásultam abba, hogy még mindig az első hetem van valahol, pedig már több, mint két hónapja eljöttem otthonról. Ez azért valljuk be, elég lelombozó. Erre pedig az időjárás is rátesz még egy lapáttal, hiszen kezd egyre hűvösebb és szürkébb lenni minden. Szóval szabad időmet többnyire sorozatnézéssel töltöm ki, illetve az otthoniakkal való beszélgetéssel. Nagyon jól esik mindenféle üzenet, e-mail, bárkitől jön.


A család még mindig teljesen rendben van, bár néha úgy érzem, bármit csinálok, az nem elég jó az anyukának. Talán idővel majd elmúlik ez az érzés. minden nap 7 órát dolgozom, ami úgy oszlik el, hogy reggel 3 órát fél8-tól, délután pedig 4 órát általában 15:15-től. Péntekenként szokott máshogy alakulni a délután, mivel péntek délután kezdődik a sabbath akkor, mikor lemegy a nap. A tél közeledtével így mindig egyre korábban. És mikor elkezdődik, én végzek, és mindennek ragyognia kell. Így ezen a héten pénteken 2-től 6-ig vagyok, 6-tól pedig kezdődik a sabbath. Ilyenkor a külön szobában esznek vacsorát, amit egy külön étkészlettel kell megteríteni. Azt hiszem, az étkezés imával kezdődik, meg felvágják a kalácsot (challah) és szőlőlevet vagy bort isznak hozzá. A kalácsot minden héten az anyuka készíti el, és nagyon finom még napok múlva is. Általában csütörtök este süti meg, mert pénteken szinte egész nap mást főz. Rengeteget főz, amit nem mindig tálal fel rögtön, hanem ami kész van, azt hűtőbe teszi, és sabbathon újra melegíti. De mivel akkor nem nyúlhat semmi elektronikához(igen, a villanykapcsolóhoz sem), így van egy melegítő szekrény, amit sabbath kezdete előtt bekapcsol, és végig bekapcsolva marad másnap estig, és minden kaját abba rak bele, hogy felmelegítse.  A villanyokat péntek este mind felkapcsolják, amire szükségük van, és van egy időzített kapcsoló a villanyóra szekrényben, ami este 10körül minden villanyt automatikusan lekapcsol a két alsó szinten. Én egyébként bármit ki-be kapcsolhatok, ezért is kell szombaton dolgoznom. A mosogatógépet is bekapcsolhatom, de az apuka nem szereti hallani, hogy mennek ezek a gépek, így mindig meg kell várni, amíg elmegy az emeletre vagy máshova. Továbbá nem is kérhetnek meg, hogy mondjuk kapcsoljak villanyt, így mindig csak utalnak rá, meg azt mondják, hogy ez itt nincs felkapcsolva, vagy ez nem volt lekapcsolva az előbb? És nekem ebből értenem kell, hogy kapcsoljam ezt vagy azt le vagy fel. Nem annyira bonyolult, mint elsőre tűnik egyébként.



A gyerekekkel is nagyon jól megvagyok, a kislány a héten kifestette a körmömet. Nagyon örült a lehetőségnek, mert ugye 3 éves, szóval nem nagyon engedik neki, hogy ilyet csináljon. Egyébként most már egész nap oviban van, és mindig hulla fáradtan jön haza, mert ez nem olyan ovi, mint otthon, és már nincs délutáni alvás. És csütörtökön még úszni is mennek, mindhárom gyerek suli után. Ezért a kislány minden nap fél7-kor már ágyban van, és egy csomót kínlódik, mire el tud aludni, mert addigra már milliószor átesett a holtponton. Ez szerintem szörnyű, de szerencsére nekem nem sok mindent kell vele kezdenem, szóval nem nekem hisztizik, mert fáradt, vagy ilyesmi. Csak hát rossz látni, hogy hazajön, és állva el tudna aludni, de mindig van valami, és akkor hirtelen magához tér.


A kisebbik fiú 7 éves ugye, de természetesen nem problémamentes. Ő bepisil éjszaka. Persze az anyuka nagyon gyakorlatias, ami itt azt jelenti, hogy egyrészt pelenkát kell vennie éjjelre, másrészt ha nem vesz, akkor sincs túl nagy baj, mert az ágyán 3 gumis és 3 sima lepedő van egymáson, így ha éjjel bepisil, akkor csak lehúzza a két felső réteget, és vissza is feküdhet aludni. a kislány ágyán egyébként ugyanez van két rétegben, de ő egyáltalán nem szokott bepisilni. Szóval a kisfiú egyébként nagyon aranyos meg értelmes, de néha nagyon okoskodó, mindenre van valami megjegyzése, ami igen idegesítő tud lenni. 


A nagyobbik fiúval is elég jól kijövök, mikor bébiszittelek, mindig megengedem neki, hogy nézzen valami filmet, vagy ilyesmi. Mikor először voltam velük egyedül, akkor az anyuka Ipad-jén játszott titokban, nehogy az öccse észrevegye, mert ő tuti beárulná, és mondta, hogy mindig ezt csinálja. Mikor pedig alvásidő van, neki fél9-kor, akkor az ágyában olvas elemlámpával. Párszor megpróbáltam rászólni, de aztán rájöttem, hogy én is mindig ugyanezt csináltam, és pont nem érdekelt, hányszor szóltak rám. Szóval most már csak azt kérem tőle, hogy minél halkabb legyen, nehogy felébresszen valakit. Mert nyitott ajtóval alszik a két fiú, így elég könnyen felébresztik egymást.


Mielőtt ide költöztem, az előző anyuka szülei mondták, hogy az ilyen ortodox zsidók nem fognak kezet fogni velem, mert nem érhetnek olyan nőhöz, aki menstruál, de ugye egy idegenről nem tudják, ezért biztos, ami biztos, nem érnek hozzá. Olyan szinten, hogy a hálószobában a szülői ágyon általában dupla lepedő van, mert két matrac van egymás mellett, és össze lehet zipzározni őket. De ha az anyuka menstruál, akkor a két matracot szét zipzározza, és két szimpla lepedőt rak fel. Ez számomra nagyon hihetetlen.


Mint mondtam, az idő egyre hűvösebb, én viszont nem hoztam otthonról télikabátot, mert nem fért bele a bőröndömbe, ahogy a csizmám sem. Csizmát két hete vettem, magas sarkú és barna, kabátot meg kedden, végre. Már hetek óta nézegettem mindenhol, de csak ilyen 60-120 font között voltak meleg télikabátok. Kedden viszont sikerült bemennem a belvárosba, és az Oxford Streeten van egy hatalmas Primark, ami a legolcsóbb ruhaüzlet itt kint, és potom 25fontért sikerült vennem egy fekete télikabátot. Semmi extra, de nem rövid, és jó meleg. Így aztán már készen állok a télre!

L.